Bejelentés



Somoskői vár
Minden a Somoskői várról

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







A Karancs-Medves vidék és környéke



A határmenti bazaltvidék

Közép-Európa egyik legjelentősebb bazaltvidékét a magyar-szlovák államhatár szeli ketté.A hazánk területén található Medves-hegység és az északi szomszéduknál emelkedő Cseres-hegység (Ajnácskői-hegység) között a megosztott Medves-fensík képez természetes "hídat".Az utóbbi években a két tájegységet mesterségesen elválasztó határvonal turisztikai szempontból jelképessé vált,s ma már könnyedén felfedezhetjük túloldalának páratlan értékeit.

Amint Somoskőújfalunál átlépünk Szlovákiába,máris egymást követik a szebbnél szebb várak,városok,hegycsúcsok.Somoskő és Fülek erősségei már eddig is számtalan turistát vonzottak.



A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet

A Karancs és a Medves párját ritkitó vulkáni eredetű hegyei nagyjából egyszerre,a tizennégy-tizenhatmillió évvel ezelőtt alakultak ki.

A Medves Európa legnagyobb bazaltfensíkja.A vulkáni tevékenység során - melynek középpontja a Medves csúcs körül lehetett -,a több rétegben felszínre kerülő tufa és a kiömlő láva szétfolyt a dimbes-dombos üledékes kőzeten.Kitöltve annak egyetlenségeit,egyetlen platót hozott létre,amely néhol száz méternél is vastagabb,máshol alig néhány méter.Ezeken a vékony helyeken az időjárás az évszázezredek alatt több helyen is lekoptatta,és az alatta lévő puha kőzetet szűk völgyekké mélyítette.Így a platón és körülötte,ahova már nem fért el a láva,mély völgyek alakultak ki,felszabdalva a fensíkot.A későbbi kitörések bazaltja megfogó szépségű,mértani precizitású oszlopos szerkezetű vagy éppen réteges alakzatú bazaltkúpokat alkotott.Ez a bazalt,a feketétől a sárgán át a vörösig,csodálatos színekben pompázik,formavilága lenyügöző.

A Karancs sem kevésbé értékes.Miszkáth Kálmán Palóc Olymposnak keresztelte az andezit-hegységet,minden nézőpontból érvényesülő hármas csúcsának látványa miatt.A hegység kialakulása meglehetősen ritka geológiai folyamat eredménye: a felszín alatti vulkáni kitörés során a láva nem került felszínre,hanem egyszerűen megemelte a felette tornyosuló márgás kőzetet,ami jellegzetes formavilágot hozott létre.A hegységet éles gerincek,meredek oldalak és mély völgyek szépséges formavilága jellemzi.


A Karancs-Medves vulkanikus kúpokban bővelkedő,lenyűgöző szépségű harmonikus tája ezeknek a geológiai folyamatoknak az eredményeképpen alakult ki.Az idelátogatót bazalttufa-képződmények és andezittömbök,hatalmas bazaltzsákok (Salgó-hegy),lenyűgöző szépségű oszlopos bazaltképződmények (Szilváskő),felszínen látható lávafolyások,pengeszerű élességgel elváló bazaltpiramisok és réteges bazaltképződmények (Kis-Szilváskő),vulkáni bombák és meghajlott bazaltlemezek (Boszorkánykő) csodálatos világa várja.

Az ide látogatót a Medves-hegységben geológiai tanösvény segíti.(Esztevényből a Somoskőre és a Salgó-hegyre kiépített turistaút vezet),a Karancsban a gyakori kőbányák szinte geológiai olvasókönyvként használhatók.A vulkáni kúpok (Salgó,Somoskő,Szilváskő stb) tetejéről pedig lenyűgöző kilátás tárul elénk,amelyben egyetlen tekintettel beogható a világ Gömörtől és a Tátrától egészen a Börzsönyig.


A Cserháthoz tartozó kistáj élővilága méltó a geológiai szépségekhez.A vidék vízben szegény - ezért több helyen is mesterséges tározót alakitottak ki -,mégis több forrás is ismert mindkét hegységben.A hegységnek növényzete az Északi-középhegység mintáit követi: a dombok nagy részét erdő borítja,elsősorban cseres-tölgyesek,és a bükkelegyesek.A meleg déli területeken molyhos tölgyesek és tatárjuharos társulások élnek.Az erdőket mezőgazdasági földek,rétek,legelők,néhol sziklagyepek szakítják meg,az értékesebbeken szártalan bábakalács,tarka nőszirom,a ritka sárga hagyma,sárga kövirózsa virít.A hűvősebb bükkösökben korpafajok a források nedves környezetében nőszirmok és őszi kikericsek élnek.

Igen gazdag a terület az Északi-középhegységhez hasonló állatvilága is.Érdekes a gyorsan felmelegendő fensíkok lepkefaunája.A nedvesebb részeken foltos szalamandra,tarajos és alpesi gőte él,a hüllők legértékesebbje a ritka rézsikló,de több gyíkfaj is él a hegyekben.A hegység erdeiben költ a kék galamb,a darázsölyv,a fekete harkály,a kabasólyom,és legalább ekkora érték a szintén fészkelő vízirigó,kövirigó,hantamadár és erdei szürkebegy.Az emlösök legértékesebb fajai a vadmacska,a borz,a nyuszt.


Somoskő település 1977 óta Salgótarján településrésze,korábban önálló község.A település közvetlenül a szlovák-magyar határnál fekszik.A vár és a bazaltorgona már szlovák területen található.A falunak 1910-ben 499 magyar anyanyelvű lakosa volt.A trianoni békeszerződés 1920-ban a települést Somoskőújfaluval együtt az újonnan létrejött csehszlovák államnak juttatta.De Somoskőújfaluban birtokos Dr.Krepuska Géza gépészprofesszor és lokárpatrióta társai elérték (egy francia antanttiszt életmentő műtétéért cserébe),hogy a Nagykövetek Tanácsa 1923.április 23-án Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut,Somoskőt a bazaltbányával egyetemben (de vár nélkül) és a Medves fensík egy részét.A terület 1924.február 15-én tért vissza Magyarországhoz.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!