Bejelentés



Somoskői vár
Minden a Somoskői várról

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







A vár története



A vár építéséről oklevél nem maradt fenn az utókor számára,azonban létezik egy máig is élő legenda,melynek történelmi és földrajzi vonatkozásai a valóságot fedik.1241-ben a tragikus következményű muhi csata után IV.Béla és kísérete rejtett erdei utakon errefelé menekült,és egy éjszakát töltött az akkor még üres somoskői bazaltkúpon.A felgyújtott falvakból odamenekült bujdosó és segítségért könyörgő népnek megígérte,hogy ha elmúlik a tatár veszedelem,várat építtet ott,hogy így óvja meg a környék lakóit az esetleges újabb támadástól.

A várat a Kacsicsok építették.A nemzetség első jelentős személyisége Simon bán,erdélyi vajda volt,aki részt vett II.Endre felesége elleni merényletben,Bánk bán oldalán (1213).Ezáltal elveszítette pozícióit,de fiai - János és Simon - megtarthatták birtokaikat az Aranybulla rendelkezése alapján.Így került Simon kezére Salgó és területe,akiknek leszármazottai -Illés és Miklós- amellett,hogy felépítették Salgó várát,a környéken összefüggő földterületet harácsoltak össze.Illés fia Péter kapta örökségül a területek nagy részét,többek között a somoskői földet is.Péternek öt fia közül Leusták és Jákó az,akik fölépítik aztán Somoskő várát, -a feltételezések alapján,- 1290 körül.


1310-ben az öt fivér csatlakozva a többi Kacsicshoz (kivétel Szécsényi Tamás) a trencséni oligarcha: Csák Máté oldalára állt,és részt vállaltak a számukra balul végződő rozgonyi csatában (1312).1321-ben Csák Máté meghalt,s Károly Róbert emberei 1323-ra felszámolták az ellenállási zónát,beleértve Somoskőt is.A vár tulajdonjoga Szécsényi Tamás kezére szállt,aki már akkor egyben erdélyi vajdasági pozíciót betöltve,a király mellett,az egyik legfontosabb embere volt az országnak.

1455-ig kisebb-nagyobb megingásokkal a várat, -mely tovább épült a gótika jegyében- a Szécsényi család birtokolta.Közben szembe kellett nézni a cseh-huszita betámadásokkal is,amely Zsigmond király és a magyarság egésze ellen szólt.Az eretnek harcosok szövetségest találtak Salgó várának vezetőiben és hatalmuk alá vonták,kialakítva az általános veszély lehetőségét Somoskő körül.Végül 1460-ban Mátyás király seregei felszabadították a szomszédos erőditményt.

Ekkor azonban már a Szécsényieknek el kellett zálogosítani ezen területeket Losonczy Albert és Guti Országh Mihály számára.


1526-ban új korszak köszöntött be a magyarság számára.A mohácsi összeomlásból kifolyólag az ország nagy része a törökök keze alá került,s a 16.század közepére veszélyeztették az északi területeket is.Jól mutatja ezt,hogy 1554-ben mind Salgó,mind Fülek vára az oszmánok kezére került,tulajdonképpen harapófogóba szorítva ezzel Somoskőt.De ezzel egyszerre különösen fontossá is vált az a picinyke nógrádi vár.1559-ben megkezdődik a falak körszerűsítése,(ekkor épülnek a jellegzetes kör alakú bástyák) az országgyűlés rendelkezése alapján.

Egy 22 éves,állandó izgalommal teli időszak köszöntött be a környék lakosai és a vár védői számára.Állandó potyák,egymást kővető kisebb összecsapások jellemezték ezt a periódust.1576-ban Ali bég támadta meg az erődítményt.Ekkor a tulajdonos Losonczy Istvánné szül.Petrovinai Pekry Anna.A várkapitány pedig a fiatal Modolóczy Miklós,aki végül átadja az ellenség kezére.De Somoskő végül nem maradt sokáig török felügyelet alatt.1593-ban Teuffenbach Kristóf felső-magyarországi főkapitány elfoglalta Fülek várát.Ekkor kisebb lovassereg indult, -soraiban Balassi Bálinttal- Somoskő felmentésére.Harc azonban nem alakult ki,mert Prépostváry Bálint rövid alkudozás után békés úton visszaszerezte azt.


A Hasburg-ellenes küzdelmek folyamán Nógrád megye az 1605-ben fejedelemmé választott Bocskai István oldalára állt.1606-ben végül a zsitvatoroki békében mondták ki,hogy Somoskő magyar kézen maradt.1608-ban elrendelték a vár felújítását.de ebből feltehetőleg nem lett semmi,mert az 1618-as országgyűlésen megemlítették a létesítmény erős romlását.

1623-ban az erdélyi Bethlen Gábor szabadságmozgalma idején a hadak a vártól nem messze vonultak el,azonban az Ferdinánd király híveinek kezén maradt.1663-ban,egy új széles körű török támadás során több környezőerődítmény megadta magát,Somoskő azonban Fülekkel egyetértésben ellenállt.

1681-ben a soproni országgyűlés ismét elrendelte a falak megerősítését,rá egy évre azonban Thököly elfoglalta és kiindulópontként használta fel Fülek ostromakor.A sorozatos igénybevétel azonban jelentősen rongálta az épületet.Az erősítésre pedig nem mindig jutott,mégha felsőbb körökben rendelték is el.


A Rákóczi szabadságharcba már elég rossz állapotba kapcsolódott be 1703 novemberében,amikor a vár labanc érzelmű kapitányát elfogták,így az a felkelők kezére került.Ekkor Ráday Pál zálogbirtoka a környék,akit 1706-ban Somoskő-Újfaluban látogatott meg a Zólyom felé tartó II.Rákóczi Ferenc.

A hőskor vége 1711-ben következik be,amikor a várat Bécs megbízásából kiégették.Ráday Pálnak köszönhető,hogy a falakat teljes egészében nem rombolták le.Később az uradalom a Péterffy család kezébe került.A 19.századba a Stahremberg és Radvánszky család birtokolta a várat és a környező területet.

Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban:"Somoskő nem nagy vár,nem is nagy hegyen fekszik,de bámultam az építését,mely gyönyörű öt-,hat-,hétszögű kövekből van."

1920.június 4-én Versailles-ban a trianoni békeszerződés aláírása a várromot és az alatta elterülő falut Csehszlovákiának juttatta.1922.június 20-án az angol Charrey elnöklete alatt álló bizottság visszaítélte,1923.április 23-án pedig a Népszövetség visszacsatolta az anyaországhoz Somoskő községet,de a tényleges birtokbavétel csak 1924.február 15-én történhetett meg ünnepélyesen.Így a várat a településtől jelenleg határvonal választja el.Ma Somoskő vára Szlovákia területén,Somoskő település,pedig Magyarország területén található.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!